Tények az emésztési panaszokról

Tények az emésztési panaszokról

Hogyan működik az emésztés?

Az elfogyasztott táplálék megemésztéséért a gyomor-bél rendszerünk a felelős. A precízen, szinte svájci óra pontossággal összehangolt folyamatokban nem is gondolnánk, hogy szervezetünk naponta kb. 10 liternyi, enzimekben és ionokban gazdag folyadékot termel, mely alapvető fontosságú a tápanyag alkotóelemeire történő bontásában.

A táplálék fizikai és kémiai bontása:

A táplálékot először fogainkkal fizikailag feldaraboljuk, ami a nyálunkkal (mely különböző enzimeket és ionokat tartalmaz) összekeveredve bekerül a gyomorba. A gyomorban a gyomor által termelt sósav hatására megkezdődik a táplálék kémiai emésztése. A rendkívül savas közegben (pH 1-2) elsősorban a fehérjék emésztése történik. A sósav a kötőszöveti rostok bontása mellett aktivizálja a gyomor mirigyeiből kiáramló fehérjebontó enzimet, a pepszint.

A táplálék összetett enzimatikus bontása:

A gyomorból a táplálék a vékonybélbe kerül, ahol az emésztés folytatódik. Hasnyálmirigyünk kulcsszerepet játszik a vékonybélbe került táplálék alkotóelemeire történő bontásában. Naponta kb. 1.5-2 liter emésztőenzimekben és ionokban gazdag hasnyálat termel. A hasnyálmirigy több, mint húszféle emésztőenzim termelését végzi. Az emésztőenzimek három fő csoportra oszthatóak. A szénhidrátbontó enzimek (pl. amiláz), a szénhidrátok, közöttük a burgonyában és a tésztában található keményítők emésztését, bontását végzik. A fehérjebontó enzimek (pl. tripszin) a húsban is megtalálható fehérjét bontják le, míg a zsírbontó enzimek (pl. lipáz) a zsírok és olajok emésztésében játszanak alapvető szerepet. Ezek közül a legtöbb emésztési zavart a zsírbontó enzimek relatív vagy abszolút hiánya tudja okozni.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!